Ha Zéti továbbra is így folytatja az önálló táplálkozás elsajátítását, akkor én előbb-utóbb szívinfarktust fogok kapni. Vagy agyvérzést. De, hogy beleőszülök, az tuti.
Az előbb éppen egy kenyérdarabtól akart megfulladni, úgy gondolta, hogy le tudja nyelni.. nem tudta. Épp a saját reggelimet készítettem, ő meg falatozott a székében. Egyszercsak halk öklendezés, ránézek, lila a feje, és próbálja felöklendezni a falatot, de nem ment. Szerencsére ki tudtam kanalazni a torkából, mert elég nagy darab volt. Jól megrémültünk mindketten. Még szerencse, hogy csak miután túl vagyunk rajta, akkor jön rám a pánik, a kéz és lábremegés, a 200-as szívverés.
Ilyenkor úgy érzem, hogy mire megnő, én tönkremegyek idegileg.
Tegnap a viztől akart megfulladni, rendesen félrenyelte. Múlt héten az esti tejpépet szívta tüdőre, mert éppen akkor akart sírni, mikor a szájában volt. Szürnyű volt hallani, ahogy éppen nagy levegőt vesz a síráshoz és leszívja a pépet.. percekig köhögött, fuldoklott akkor is.
A kis lüke általában egyszerre ezer falatot töm a szájába mindenből, és akkor jön a szokásos fulladási jelenet... jajjjjj, de szar..... lassan már minden evésnek gyomorgörccsel állok neki.
Tegnap a viztől akart megfulladni, rendesen félrenyelte. Múlt héten az esti tejpépet szívta tüdőre, mert éppen akkor akart sírni, mikor a szájában volt. Szürnyű volt hallani, ahogy éppen nagy levegőt vesz a síráshoz és leszívja a pépet.. percekig köhögött, fuldoklott akkor is.
A kis lüke általában egyszerre ezer falatot töm a szájába mindenből, és akkor jön a szokásos fulladási jelenet... jajjjjj, de szar..... lassan már minden evésnek gyomorgörccsel állok neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése