Az idei nyár.....

..nagy része sajnos pakolással, lakásfelújítással telt el. Pedig télen mennyi mindent terveztem, hogy rengeteget fogunk csavarogni, sok helyre elmegyünk. Sajnos ebből a töredéke sem jött össze. Ez van, remélem jövőre bepótoljuk.

Nemsokára jövök egy képes összefoglalóval, hogy mit csináltunk azért a nyáron.

Frász

A mai reggel jól indult, sikeresen kitört a frász. Elmentünk Zétivel a pékhez friss kifliért és péksütiért. Száva nem akart jönni, mivel már van olyan nagylány, hogy 10-15 percre nyugodtan itthon hagyhatom, nem is aggódtam.

Épp kifelé jöttünk a pékségből, mikor Száva rám csörgött. Remegő hanggal, kitörő sírással kezdte a mondókáját, hogy valami szürke füst jön a konnektorból.... levert a víz, hogy valami rövidzárlat és mindjárt kigyullad a lakás.... Mondtam neki, hogy azonnal menjen le a lakásból, máris otthon vagyok. Sírva mondta, hogy jó anya, de nagyon siess.....

Mondanom sem kell, hogy ezerrel robogtam hazafelé, a sebesség korlátozásra fittyet hányva, csak minél előbb érjünk haza és ne legyen semmi baj.

A ház előtt megálltam, Zétit a kocsiban hagytam és robogtam fel a lakásba. Száva lent állt a bejárati ajtóban, remegő lábakkal rohantam fel a lépcsőn. Szerencsére nem volt nagy gáz, én már füstöt sem láttam, valószínűleg a konnektorban hagyott szúnyogriasztó füstölt, mert éppen kifogyott. Szegény gyerek iszonyúan meg volt rémülve, azt hiszem egy darabig tuti nem akar majd egyedül itthon maradni.

Én meg imádkozom, hogy ne kapjak pár hét múlva egy levélkét, hogy esetleg lefotóztak, mert azt hiszem nagyon drága mulatság lenne, nem is írom le,hogy mennyivel száguldhattam hazafelé. De ugye vészhelyzet esetén az embernek nem jut eszébe, hogy nézze a kilométerórát.....

Bumm a fejbe

Azt hiszem, hogy pont egy fejjel magasabb vagyok a kelleténél. Ugyanis mindig a fejemet verem be. Pénteken voltam olyan zseniális, hogy mikor végre elindultunk a várva várt állatkertbe, pakoltam be a babakocsit a kocsiba és egy jól irányzott, erőteljes mozdulattal rácsaptam a csomagtartót a fejemre. Na ez csináljátok utánam! Vagyis inkább ne... elég, ha én vagyok ennyire hülye...... Jó kis puklim lett, amit ma szaporítottam mégegy csinos darabbal. Úgy elmélyültem a porszívózásban, hogy sikerült lefejelnem az elszívó csücskét. Ugyanis a konyhabútor még sehol, csak az elszívó lóg kifelé a plafonból.... hát nekem épp útban volt. Lehet, hogy bukósisakban kellene járnom.....

A festett ajtók szaga és az új szó

Ez a kettő, hogy jön össze? Csak úgy, hogy ma lefestették a szoba ajtókat és annyira büdös festék szag van, hogy fáj tőle a fejem, így nem tudok aludni, hát postolok.

Zéti két napja használja a kaka szót. :) Ebben az a vicces, hogy egyből mindkét jelentését is profin alkalmazza. Az egyik, ami a nevéből adódik, mikor beül a sarokba, akkor a pelusra mutatva közli, hogy kaka.. és ennek megfelelően tesz is a dologért.

(Húú, szegény gyerek, pár év múlva, ha beleolvas a blogba, hogy fog haragudni ezekért a témákért... )

A másik jelentése a kakaó, ugyanis azt szokott reggelire inni, mutat a pohárra és közli, hogy kaka..nyamnyam. :))

A végén csak meg fog tanulni beszélni ez a gyerek. Száva ilyenkor már mondatokban nyomta, és azóta is be nem áll a szája. Zéti meg inkább mutogatásban van otthon, de azt nagyon profin űzi, összetett mondatokat mutogat el, amiket meg is értünk általában.

Csak akkor nagyon pipa, ha a gép előtt ülünk, tallózunk a youtuben, és Zéti mutat a képernyőre, hogy pampamm, és teszi oda a kezem az egérre, és én nem értem, hogy a pampamm alatt éppen melyik számra gondol. Beindítok valamit, és nem az amire gondolt, akkor nagyon mérges. Itt azért akad némi félreértés, de sajna nem vagyok gondolatolvasó.

Fogtortúra

Szávának reggelre bucira dagadt az arca. Elmentünk a nagyon kedves fogorvos bácsihoz, aki igazából nem is annyira bácsi, mert túl fiatal eme titulushoz, de kedvesnek nagyon kedves. Száva rettenetesen félt, átbeszéltük,hogy mi fog történni, és túlesett a rettegett foghúzáson. Egy kis hős volt, szépen engedte, pedig ez rá nem annyira jellemző, hogy csak úgy minimális hiszti nélkül alávesse magát ilyen beavatkozásnak.

Szegénykém egész délután csak feküdt, nagyon fájt neki a foga helye, annyira sajnáltam. Remélem holnapra már könnyebb lesz, múlik a fájdalom.

Egy rossz és egy jó

Szávának fáj a foga. Nagyon. Egy fél órát ültem az ágya mellett a kezét fogva, vártuk,hogy hasson a gyógyszer és el tudjon aludni.

Azt hiszem most jött rá, hogy miért zaklatjuk állandóan azzal, hogy rendesen mosson fogat.

Ez volt a rossz dolog. A jó pedig az, hogy Zétikém ma este felavatta a bilit. A játszószobában voltunk, levettem a pelust, hogy kicserélem, erre beszaladt a sarokba... és két cseppet odacsurrantott. Odavittem neki a bilit és közöltem vele, hogy a babák nem a sarokba, hanem a bilibe szoktak pisilni. Ő erre szépen ráült a bilire és belepisilt.

Tud valamit ez a gyerek :))))))

Na jóóó, azzal már nem dicsekszem, hogy rögtön ezután felpattant és megpróbált beleállni a bilibe..........

Hol is kezdjem....

Annyira régen írtam már a blogra, hogy azt sem tudom hol kezdjem.

Röpül a nyár, de sok mindent nem élvezünk belőle, mert lakásfelújítás folyik. Nagyon régen nem volt festve, és a múlt télen nagyon bepenészedtek a falak, ráfért a festés, felújítás. Már lassan 10 napja szét van verve a lakás, most éppen a festők dolgoznak, a hét közepén lerakják a padlót és akkor már talán sinen leszünk, legalábbis nem fogunk a sitten járkálni.

Száva szegény eléggé unatkozik, agyalni kell rajta, hogy mivel foglalja el magát, Zéti meg nő és fejlődik, ahogyan kell.

Mindent megért amit mondunk neki, persze a tiltást úgy kezeli, mintha számára ismeretlen fogalom lenne, de ez nem meglepő a gyerekeknél úgy gondolom.

Egy kis tündér, ezt mondanom sem kell, mindennap megnevettet minket valamivel. Nagy mókamester lesz, bár idegenekkel elég szégyenlős, de nem baj. Száva pont az ellenkezője volt, minden vásárlásnál leizzasztott minket, amikor a pénztárnál sorban álltunk és a vadidegen embereknek 3 perc alatt elmesélte a fél életünket.... Zéti legalább nem áll majd szóba idegenekkel, mert látványosan elhúzza magát ha valaki hozzá próbál érni. Gondolom ez alapvetően nem fog változni, úgy látom, hogy az én visszahúzódóbb énemet örökölte.

Próbálnék róla tényszerűen írni, de félek, hogy csak egy nagy ömlengés lenne belőle, mert egyszerűen tökéletes a kiskrapek. Na jó, persze olyan szépséghibák bejátszanak a dologba, hogy az elmúlt másfél évben nem aludtam végig még egyetlen éjszakát sem, sőt, egyben 4 órát sem, de ez van, majd fog Ő még jól aludni. 

Nemsokára 18 hónapos lesz, majd igyekszem összehozni róla egy beszámolót, de most egy dolgot feltétlenül el kell mesélnem.

Nem próbálkozunk még szobatisztasággal, bilizéssel, mert ezt még korainak tartom. Igaz, hogy beszereztem már egy bilit, de egyenlőre még csak kalapnak használja.

Péntek este készültünk fürdeni, levettem Zétiről a pelust, Ő ezt mindig szépen megfogja és beledobja a kukába aztán teper a kádba. De most a kukába dobás után odament a wc-hez, felnyitotta a tetejét és mutatta, hogy tegyem Őt fel oda. Ráültettem, és abban a pillanatban elkezdett pisilni. Mikor végzett megtörölte a kukacát egy darab papírral, amit bedobott a wc-be és lecsukta a tetőt. Húúúú, el sem tudom mondani mennyire lestem... annyira futotta, hogy kivágtam a magas c-t örömömben, jóóóóóól megtapsoltam, és felemeltem, megmutattam neki, hogyan nyomja meg az öblítés gombot. Zéti is nagyon boldog volt látván, hogy mekkora örömöt okozott, fülig ért a szája és jó szokásához híven Ő is megtapsolta magát.

Másnap megismételte a produkciót, annyi különbséggel, hogy a produktum valahogy nem jött össze neki, de látszott, hogy tudja mit kellene csinálni, mert látszott a kis arcán az összpontosítás. Szóval most el vagyok tőle ájulva, hogy milyen okos gyerek, no......