Szülinapok

A Jó Isten éltesse nagyon-nagyon sokáig Őket!!!
Az én 10 éves nagylányomat és a 2 éves kicsifiamat.
Nagyon szeretlek Titeket!!!!!

Annya

Nagyon boldog vagyok, ma reggel elhangzott az első hivatalos ANNYA !
Eddig voltam én ŐŐ, meg AJA, meg AAA, de mától ANNYA vagyok :))

Cukiság

Kerestem valamit a régi lemezek közt, és rábukkantam néhány elfeledett videóra. Megmutatom nektek.

Száva magánszáma

Az Asztorral közös képeit mindig nagy szeretettel nézegetem. Szegény öreg kutyám már több, mint 3 éve nincs köztünk. Ő nekem a nagybetűs KUTYA. Mindent tűrt Szávától, imádta őt. Száva meg rendezi őt rendesen. 2005-ös felvételek. A kócos kutya a második videón Lizike, őt menhelyről hoztuk. Itt még kis szakadtka volt, mára már kisimúltak az idegei és dagikutya :))))

Napi poén

Zéti ül apával a kádban. Apa jókedvűen dalolászik... utcára nyílik a kocsmaajtó... Gyereknek úgy tűnik kezd kiforrni a zenei ízlése, mert felállt és tüntetően befogta a fülét...

Anyu

Anyunak ma van a szülinapja. Ma lenne 64 éves. Már 7 éve, hogy nincs velünk.

Nem szeretek róla beszélni, sőt gondolni is csak nagyon ritkán, mert nagyon fáj. Még mindig. Elfogadtam, hogy nincs többé, de igazán még mindig nem dolgoztam fel. Könnyebb túlélni, ha nem, illetve ha csak nagyon keveset gondolok rá. De így sem telik el nap, hogy ne gondolnék rá és sokat is álmodok vele. Annyira irigylem azokat, akiknek még van anyukájuk.

Nem írok többet, mert nem látok a könnyeimtől.... csak bemásolok egy verset, amit egy kedves barátnőm küldött egyszer.

Én a magas égre néztem, önzőn,
s nem láttam, hogy itt a földön
kihunyni készül egy gyertya-láng.
Anyám elment, s ott a sírnál,
ahonnan még egyszer visszanézett,
sírtam, s nem gondoltam semmi szépet.

Most az idő már új lapot nyitott,
s a szavak miket számba adott,
megértek talán, hogy formát öltsenek.

Anyu, most elmondom Neked,
amit úgyis tudtál, bízom benne,
bár nem volt szavakba öntve,
hogy erős karó voltál nékem
sorsom orkános szelében.

Hajóm alatt Te voltál a hullám,
s árbocomon a vitorla,
mi sérült életemet gyengéden
biztonságos partra sodorta.

Fészek voltál, ahová vissza-szállhatott
lelkem, ez az örök vándorló madár,
s röptettél, mikor hívott a látóhatár.

Nem kérdeztem meg soha Tőled,
hogy beváltottam-e reményeidet,
mikor kóborlásaimra indulva
arcomra csókoltál útlevelet.

Nem mondtam el soha, mit álmodtam,
pedig álmaimat is Tőled kaptam,
most már tudom, mert úgy váltak valóra
mintha abban is a Te kezed lett volna.

Most felnézek, és kinyitom az eget
még egy percre, hogy elmondjam Neked,
hogy megnyugtassalak, nem vagyok árva,
mert itt vagy velem, a lelkembe zárva,
s most én őrizlek, védelek,
míg felettem is elszállnak a hűtlen évek.

S mielőtt bezárulna az ég,
még két szót felkiáltanék,
mit ritkán mondtam, azután elengedlek:
Anyu, szeretlek!
 
 

Az idei nyár.....

..nagy része sajnos pakolással, lakásfelújítással telt el. Pedig télen mennyi mindent terveztem, hogy rengeteget fogunk csavarogni, sok helyre elmegyünk. Sajnos ebből a töredéke sem jött össze. Ez van, remélem jövőre bepótoljuk.

Nemsokára jövök egy képes összefoglalóval, hogy mit csináltunk azért a nyáron.

Frász

A mai reggel jól indult, sikeresen kitört a frász. Elmentünk Zétivel a pékhez friss kifliért és péksütiért. Száva nem akart jönni, mivel már van olyan nagylány, hogy 10-15 percre nyugodtan itthon hagyhatom, nem is aggódtam.

Épp kifelé jöttünk a pékségből, mikor Száva rám csörgött. Remegő hanggal, kitörő sírással kezdte a mondókáját, hogy valami szürke füst jön a konnektorból.... levert a víz, hogy valami rövidzárlat és mindjárt kigyullad a lakás.... Mondtam neki, hogy azonnal menjen le a lakásból, máris otthon vagyok. Sírva mondta, hogy jó anya, de nagyon siess.....

Mondanom sem kell, hogy ezerrel robogtam hazafelé, a sebesség korlátozásra fittyet hányva, csak minél előbb érjünk haza és ne legyen semmi baj.

A ház előtt megálltam, Zétit a kocsiban hagytam és robogtam fel a lakásba. Száva lent állt a bejárati ajtóban, remegő lábakkal rohantam fel a lépcsőn. Szerencsére nem volt nagy gáz, én már füstöt sem láttam, valószínűleg a konnektorban hagyott szúnyogriasztó füstölt, mert éppen kifogyott. Szegény gyerek iszonyúan meg volt rémülve, azt hiszem egy darabig tuti nem akar majd egyedül itthon maradni.

Én meg imádkozom, hogy ne kapjak pár hét múlva egy levélkét, hogy esetleg lefotóztak, mert azt hiszem nagyon drága mulatság lenne, nem is írom le,hogy mennyivel száguldhattam hazafelé. De ugye vészhelyzet esetén az embernek nem jut eszébe, hogy nézze a kilométerórát.....

Bumm a fejbe

Azt hiszem, hogy pont egy fejjel magasabb vagyok a kelleténél. Ugyanis mindig a fejemet verem be. Pénteken voltam olyan zseniális, hogy mikor végre elindultunk a várva várt állatkertbe, pakoltam be a babakocsit a kocsiba és egy jól irányzott, erőteljes mozdulattal rácsaptam a csomagtartót a fejemre. Na ez csináljátok utánam! Vagyis inkább ne... elég, ha én vagyok ennyire hülye...... Jó kis puklim lett, amit ma szaporítottam mégegy csinos darabbal. Úgy elmélyültem a porszívózásban, hogy sikerült lefejelnem az elszívó csücskét. Ugyanis a konyhabútor még sehol, csak az elszívó lóg kifelé a plafonból.... hát nekem épp útban volt. Lehet, hogy bukósisakban kellene járnom.....

A festett ajtók szaga és az új szó

Ez a kettő, hogy jön össze? Csak úgy, hogy ma lefestették a szoba ajtókat és annyira büdös festék szag van, hogy fáj tőle a fejem, így nem tudok aludni, hát postolok.

Zéti két napja használja a kaka szót. :) Ebben az a vicces, hogy egyből mindkét jelentését is profin alkalmazza. Az egyik, ami a nevéből adódik, mikor beül a sarokba, akkor a pelusra mutatva közli, hogy kaka.. és ennek megfelelően tesz is a dologért.

(Húú, szegény gyerek, pár év múlva, ha beleolvas a blogba, hogy fog haragudni ezekért a témákért... )

A másik jelentése a kakaó, ugyanis azt szokott reggelire inni, mutat a pohárra és közli, hogy kaka..nyamnyam. :))

A végén csak meg fog tanulni beszélni ez a gyerek. Száva ilyenkor már mondatokban nyomta, és azóta is be nem áll a szája. Zéti meg inkább mutogatásban van otthon, de azt nagyon profin űzi, összetett mondatokat mutogat el, amiket meg is értünk általában.

Csak akkor nagyon pipa, ha a gép előtt ülünk, tallózunk a youtuben, és Zéti mutat a képernyőre, hogy pampamm, és teszi oda a kezem az egérre, és én nem értem, hogy a pampamm alatt éppen melyik számra gondol. Beindítok valamit, és nem az amire gondolt, akkor nagyon mérges. Itt azért akad némi félreértés, de sajna nem vagyok gondolatolvasó.

Fogtortúra

Szávának reggelre bucira dagadt az arca. Elmentünk a nagyon kedves fogorvos bácsihoz, aki igazából nem is annyira bácsi, mert túl fiatal eme titulushoz, de kedvesnek nagyon kedves. Száva rettenetesen félt, átbeszéltük,hogy mi fog történni, és túlesett a rettegett foghúzáson. Egy kis hős volt, szépen engedte, pedig ez rá nem annyira jellemző, hogy csak úgy minimális hiszti nélkül alávesse magát ilyen beavatkozásnak.

Szegénykém egész délután csak feküdt, nagyon fájt neki a foga helye, annyira sajnáltam. Remélem holnapra már könnyebb lesz, múlik a fájdalom.

Egy rossz és egy jó

Szávának fáj a foga. Nagyon. Egy fél órát ültem az ágya mellett a kezét fogva, vártuk,hogy hasson a gyógyszer és el tudjon aludni.

Azt hiszem most jött rá, hogy miért zaklatjuk állandóan azzal, hogy rendesen mosson fogat.

Ez volt a rossz dolog. A jó pedig az, hogy Zétikém ma este felavatta a bilit. A játszószobában voltunk, levettem a pelust, hogy kicserélem, erre beszaladt a sarokba... és két cseppet odacsurrantott. Odavittem neki a bilit és közöltem vele, hogy a babák nem a sarokba, hanem a bilibe szoktak pisilni. Ő erre szépen ráült a bilire és belepisilt.

Tud valamit ez a gyerek :))))))

Na jóóó, azzal már nem dicsekszem, hogy rögtön ezután felpattant és megpróbált beleállni a bilibe..........

Hol is kezdjem....

Annyira régen írtam már a blogra, hogy azt sem tudom hol kezdjem.

Röpül a nyár, de sok mindent nem élvezünk belőle, mert lakásfelújítás folyik. Nagyon régen nem volt festve, és a múlt télen nagyon bepenészedtek a falak, ráfért a festés, felújítás. Már lassan 10 napja szét van verve a lakás, most éppen a festők dolgoznak, a hét közepén lerakják a padlót és akkor már talán sinen leszünk, legalábbis nem fogunk a sitten járkálni.

Száva szegény eléggé unatkozik, agyalni kell rajta, hogy mivel foglalja el magát, Zéti meg nő és fejlődik, ahogyan kell.

Mindent megért amit mondunk neki, persze a tiltást úgy kezeli, mintha számára ismeretlen fogalom lenne, de ez nem meglepő a gyerekeknél úgy gondolom.

Egy kis tündér, ezt mondanom sem kell, mindennap megnevettet minket valamivel. Nagy mókamester lesz, bár idegenekkel elég szégyenlős, de nem baj. Száva pont az ellenkezője volt, minden vásárlásnál leizzasztott minket, amikor a pénztárnál sorban álltunk és a vadidegen embereknek 3 perc alatt elmesélte a fél életünket.... Zéti legalább nem áll majd szóba idegenekkel, mert látványosan elhúzza magát ha valaki hozzá próbál érni. Gondolom ez alapvetően nem fog változni, úgy látom, hogy az én visszahúzódóbb énemet örökölte.

Próbálnék róla tényszerűen írni, de félek, hogy csak egy nagy ömlengés lenne belőle, mert egyszerűen tökéletes a kiskrapek. Na jó, persze olyan szépséghibák bejátszanak a dologba, hogy az elmúlt másfél évben nem aludtam végig még egyetlen éjszakát sem, sőt, egyben 4 órát sem, de ez van, majd fog Ő még jól aludni. 

Nemsokára 18 hónapos lesz, majd igyekszem összehozni róla egy beszámolót, de most egy dolgot feltétlenül el kell mesélnem.

Nem próbálkozunk még szobatisztasággal, bilizéssel, mert ezt még korainak tartom. Igaz, hogy beszereztem már egy bilit, de egyenlőre még csak kalapnak használja.

Péntek este készültünk fürdeni, levettem Zétiről a pelust, Ő ezt mindig szépen megfogja és beledobja a kukába aztán teper a kádba. De most a kukába dobás után odament a wc-hez, felnyitotta a tetejét és mutatta, hogy tegyem Őt fel oda. Ráültettem, és abban a pillanatban elkezdett pisilni. Mikor végzett megtörölte a kukacát egy darab papírral, amit bedobott a wc-be és lecsukta a tetőt. Húúúú, el sem tudom mondani mennyire lestem... annyira futotta, hogy kivágtam a magas c-t örömömben, jóóóóóól megtapsoltam, és felemeltem, megmutattam neki, hogyan nyomja meg az öblítés gombot. Zéti is nagyon boldog volt látván, hogy mekkora örömöt okozott, fülig ért a szája és jó szokásához híven Ő is megtapsolta magát.

Másnap megismételte a produkciót, annyi különbséggel, hogy a produktum valahogy nem jött össze neki, de látszott, hogy tudja mit kellene csinálni, mert látszott a kis arcán az összpontosítás. Szóval most el vagyok tőle ájulva, hogy milyen okos gyerek, no......

Jajj nekem....

Ha Zéti továbbra is így folytatja az önálló táplálkozás elsajátítását, akkor én előbb-utóbb szívinfarktust fogok kapni. Vagy agyvérzést. De, hogy beleőszülök, az tuti.

Az előbb éppen egy kenyérdarabtól akart megfulladni, úgy gondolta, hogy le tudja nyelni.. nem tudta. Épp a saját reggelimet készítettem, ő meg falatozott a székében. Egyszercsak halk öklendezés, ránézek, lila a feje, és próbálja felöklendezni a falatot, de nem ment. Szerencsére ki tudtam kanalazni a torkából, mert elég nagy darab volt. Jól megrémültünk mindketten. Még szerencse, hogy csak miután túl vagyunk rajta, akkor jön rám a pánik, a kéz és lábremegés, a 200-as szívverés.

Ilyenkor úgy érzem, hogy mire megnő, én tönkremegyek idegileg.
Tegnap a viztől akart megfulladni, rendesen félrenyelte. Múlt héten az esti tejpépet szívta tüdőre, mert éppen akkor akart sírni, mikor a szájában volt. Szürnyű volt hallani, ahogy éppen nagy levegőt vesz a síráshoz és leszívja a pépet.. percekig köhögött, fuldoklott akkor is.
A kis lüke általában egyszerre ezer falatot töm a szájába mindenből, és akkor jön a szokásos fulladási jelenet... jajjjjj, de szar..... lassan már minden evésnek gyomorgörccsel állok neki.

Lehalkulva

Frankón elment a hangom. A család persze nem bánja, hogy így le vagyok halkulva, kevesebbet pampogok nekik. Főleg Száva örül, így van mire fogni a rosszalkodásait, nem hallotta, hogy rászóltam.. na jaaaa....

Hétvégén falunapok voltak, szombaton ezerrel sütött a nap mikor felértünk, aztán 5 perc múlva olyan zivatar kerekedett, jó nagy széllel, hogy a sátor alatt kellett kucorognunk. Valószínüleg akkor fáztam meg, eléggé hidegem volt. Hétfőn azt hittem,hogy ez már a vég, de mára úgy néz ki, hogy megmaradok, hála a Belladonnának és a Homeovoxnak.

Amúgy ez a falunapok egyben pofavizit is. Sok régi ismerőssel csak ilyenkor futunk össze, pár szóban mosolyogva megbeszéljük kivel mi van, aztán egy év év múlva újra találkozunk. Elég érdekes volt, hogy Zétit sokan most látták először. Volt aki csodálkozva jött oda, hogy jéééé, lett még egy gyereketek? Persze sütkéreztünk a dícséretekben, hogy milyen helyes kiskölyök, Száva meg milyen szép nagylány lett.

Van egy kedves ismerős, aki ahányszor találkozunk, mindig "kedves" dícséretekkel halmoz el minket.

-Jajj, milyen kis helyes göndör haja van a kisfiúnak. Mondom igen, sajnálom is levágni neki.. Erre ő: -pedig le kellene, olyan kis ritka, had erősödjön... ( na köszike... pedig szerintem Zétinek is simán tök sűrű lesz a haja, mint mindannyiunknak a családban.)

Aztán Szávára... húú, jól megnőtt, mióta nem láttam... DE nem valami magas, ugyeeee????  (gggrrrr... na ja, mekkora legyen  9 évesen, egy égimeszelő??? )

- milyen jó kis feneke van már most... (lefordítom: ha most ilyen, akkor mekkora segge lesz mire megnő? Amúgy sztem egyáltalán nincs baj a gyerek alakjával, tök arányos, nem is kell, hogy piszkafa legyen, úgyis kamaszkorában tuti rá fog jönni a Twiggy defektus... )

Innentől már fel sem vettem, mikor rám mondta, hogy én mennyire lefogytam, ilyen sovány még soha nem voltam ( azért voltam, csak tény,hogy az utóbbi 9 évben  jópár kiló plusszal éldegéltem.) Amúgy a legtöbb ismerős ezzel kezdte, hogy jééé, te mennyire lefogytál. Na ja, azt a huszonpár kilót elég könnyű észrevenni :DD

Azért nagyjából jól elvoltunk, sok kedves régi ismerőssel összefutottunk, Száva kiélhette a vattacukor iránti olthatatlan szenvedélyét, amit néhány gyanútlanul a közelében nézelődő emberke nadrágja bánt. Szerintem otthon néztek nagyokat, hogy mi az a ragacsos piros izéééé a nadrágszárukon.

Apa olyan röhögőgörcsöt kapott, mikor látta, hogy a Száva mellett álldogáló emberkék így meg lettek pecsételve, hogy percekig megszólalni sem tudott, csak rázta a röhögés.

Zéti nyomatta befelé a kürtőskalácsot. Ha egyszer összefuttok a Lettiékkel, akik a Kürcsi kalácsot készítik, ki ne hagyjátok, a világon a legfinomabb kürtőskalács. Időnként a Kika előtt is szoktak sütögetni, meg nagyobb rendezvényeken.

Vasárnap délelőtt Halász Judit koncert volt, nagyon jó volt a hangulat, rengetegen voltunk. A délutáni Csipkerózsikáról mi lemaradtunk Zétivel, mert aludt, de Szávát elvitte Apa. Volt dodzsem is, mentek jópár kört, mi Zétivel a partvonalról néztük őket, ő még kicsi ehhez. Végig ordítozott nekik, integetett, brrrrrrrr-ögött, az autót jelezve.

Jövőre szerintem már ő is kipróbálhatja.

Jajj, és a lufiról meg az arcfestésről nem is beszéltem... ezek ilyenkor elmaradhatatlan dolgok Száva szerint.

Na mennem kell, Zéti vergődik, már párszor visszaaltattam. Legközelebb róla írok egy hosszabb összefoglalót és teszek pár képet.

Hahóóó, itt vagyunk

Jól eltüntünk, több, mint 2 hónapja nem postoltam.

Teljesen egyszerű oka van, a két gyerkőc és a háztartás mellett szinte semmi időm nem marad blogolni. Estére meg, mikor végre elcsitul a család, olyan fáradt vagyok, hogy elalszom a gép előtt.

Most nekiültem, hogy írok egy kis beszámolót rólunk, amíg Zéti alszik, de lám, már fent is van, úgyhogy mennem kell Őt megetetni, utána megyünk Száva és Apa után, felmentek a falunapokra, Csipkerózsikát nézni. Bár gondolom Apát mennyire érdekli, ő majd mást néz ...

Lányok, egyáltalán van még olvasóm? Kitartottatok, érdemes folytatnom?

Március 8.-Száva szülinapja

Totál el vagyok úszva mindennel, nem jut időm a blogolásra. Száva tegnap szemrehányást is tett, hogy az ő szülinapi kártyáját nem tettem fel, amit együtt készítettünk....

Bocsánat Száva, most felteszem, és nagyon boldog születésnapot kívánok az én gyönyörű, ügyes, okos 9 éves nagylányomnak!!!

Száva verse

Tavaszi világ


Tavasszal felébred a föld,felkel minden bogár.
Felébred a természet is, ha meghallja a tavasz halk dalát.
Nyílik az ibolya, a gyöngyvirág, meg a sárga kankalin, no meg a tulipán.
Visszatér a gólya, a daru, a fecske, meg a többi sok madár.
Lassan virágok borítják a rétet, ébredj fel szép tavaszi világ!

Az első szülinap

Zétike pontosan egy éve, 2009.március 3.-án, 00 óra 41 perckor született, 4100 grammal és 57 centivel. Nézem, ahogy alszik, és könnyezem, egy csodálatos kis emberkét kaptunk az élettől a személyében.

Nagyon nagyon boldog születésnapot kicsifiam, és azt kívánom, hogy hosszú, boldog életed legyen, mindenki szeressen és minden vágyad teljesüljön!

Köszönjük, hogy vagy nekünk!!!

A szokásos...

..forgatókönyv szerint zajlott a mai nap, Zéti ölbebaba volt. Csak velem volt hajlandó ellenni, ha átmentem egy másik helyiségbe, már bömbölt. Szegénykém olyan kis elesett, egész nap 37,8 körül volt a hőmérséklete. Dolgozik a kis szervezete a vírusokkal szemben. Az orra még nem folyik vészesen, gondolom 1-2 nap, aztán fog.

Furcsa, hogy az egyébként jókedvű, mosolygós kisember most olyan kis kedvetlen és nyüszis. A délutáni alvásából úgy kellett keltegetni este 7-kor, egyszerűen nem bírt magához térni. Éjjelre kap majd egy adag panadol szirupot, hogy jobban tudjon aludni.

Tegnap éjjel csak rajtam volt hajlandó aludni, mondhatom, "kényelmes" volt. De nem érdekes, ha neki jobb így.... Tetézésként fogzik is piszkosul, mindent rág, tömköd a szájába. Sajnálom szegénykémet, nagyon vacakul érezheti magát, édes kicsibabám.

Ilyen már tényleg nincs....

Már megint betegek vagyunk....

Zétike olyan szépen, gyorsan helyrejött a múltkori nyavalyából.

Aztán Száva ütötte ki megint magát, szombatra tiszta takony lett, hőemelkedés... Szerencsére gyorsan átfutott rajta, vasárnap már jobban volt, hétfőn ment is suliba, kicsit taknyos, de ennyi.

Gyuri köhög, de nagyon, folyik az orra. Én tüsszögök, folyik az orrom, és úgy be vannak dagadva a nyirokcsomóim a nyakamban meg a fülemben, hogy a jobb fülemre alig hallok.

Zéti ma iszonyú nyűgös volt, tüsszögött, délutánra szipogni is kezdett. Aztán estére hőemelkedése lett. Kapott lefekvés előtt egy adag Panadol babyt a biztonság kedvéért, most gyomorgörccsel várom a holnapot, hogy kijön-e rajta valami car, vagy nem.

Nagyon remélem, hogy csak ennyi lesz, és átfut rajta is.

Legszívesebben már ordítanék a dühtöl, az elkeseredettségtől, ez valami embertelen, amennyit ezen a télen betegek voltunk. Ilyen még talán nem is volt, hogy megállás nélkül mindenki taknyos legyen. ELEGEM VAAAAN!!!!!!!!

Zétény

Kicsifiúnak ma van a névnapja.
A Zétény régi magyar név, a Zete rokonalakja, jelentése VŐ.
Boldog névnapot kismanó!!!

Klikkelj és támogass!

Klikkelj a www.keresve.hu/csomoriallatvedok oldalra, állítsd be kezdőlapnak és használd.

Ezzel anyagi támogatást nyújtasz szervezetünknek, anélkül, hogy ez egy forintodba is kerülne.

A keresve.hu egy olyan – Google motorral hajtott – nonprofit linkgyűjtemény, amely adományozói felület is egyben. Az adományozási lehetőség mellett – ami szavazással valósul meg – egy teljes körű webkeresőt is nyújt felhasználóiknak.

Az oldal működéséről és eligazítást itt olvashatsz:

http://www.keresve.hu/static/mukodes.html

Az oldalon keletkező reklámbevételt - az üzemeltető Világfejlesztési Alapítvány saját egyéb forrásaival kiegészítve - a látogatók szavazata alapján osztja szét a regisztrált civil szervezetek között. Az oldal statisztikái hamarosan nyilvánossá válnak.

Szólj ismerőseidnek, barátaidnak, minél többen klikkelnek, annál több pénzhez juttatják szervezetünknek, melyre nagyon nagy szükségünk van a jelenleg gondozásunkban lévő kutyák ellátásához és a további munkánkhoz.

Támogasd a Csömöri Állatvédő Civil Szervezet kutyáit és munkáját csupán egy klikkeléssel!

Köszönjük!!!!

Armageddon

A mai nap az volt.... Majd jövök, és postolok róla, ha lesz egy szusszanásnyi időm.

Az utóbbi idők egyik legrosszabb napja volt, egy merő hiszti...... Ezt,hogy is kellene pozitívabban nézni?
Talán így.....

Ez a fránya betegség....

...csak elért mindenkit a családból. Pedig Száván már 8-9 napja jött ki, gondoltuk, hogy már megússzuk.

De nem sikerült. Nekem kapar a torkom, de nem vészes. Gyuri 2 napja tüsszög, köhög...

Zétinek estére hőemelkedése lett, 37,5. Nem adtam neki gyógyszert, had dolgozzon az immunrendszere, de éjjel 1-re felszökött neki a láza 38,6-ra. Kapott egy nurofen kúpot, az levitte neki. Azóta is egyfolytában hőemelkedése van, de 38 alatt nem adok neki lázcsillapítót, méregetem folyamatosan.

Szerencsére nem túlzottan bágyadt, viszont anyjamajma, csak rajtam, velem hajlandó létezni.

Volt itt a doktornéni, megnézte, tüdeje tiszta, a torkát viszont nagyon pirosnak látta, valószínüleg az okozza a lázat. Egyenlőre nem adott semmit, ha nem javul pár nap alatt, csak akkor kell antibiót kapnia. Arany kis bogaram, egy kis hős, hogy nem hagyja el magát azért, beszélget nekünk, mosolyog ránk. Remélem hamar túlesünk ezen a vacak víruson. Piszkosul unom már, hogy az egész telünk betegeskedésekkel megy el.

Bár Zétike egész jól bírta eddig, október végén volt csak beteg, de Száva egyik betegségből a másikba esik. A közösség "áldásos" hatása.....

Már megint.....

Száva már megint beteg. Ezen a télen már sokadszorra. Fáj a torka, tüsszög, és szegénykém borzalmasan köhög. Doktornéni ismét antibiotikumot írt. Ebben a téli szezonban már negyedszerre szedi. Nagyon nem jó a pocakjának, de ha meg nem adom be neki, tartok tőle, hogy valami szövődménye lesz ennek a hülye betegségnek. Ráadásul kiesik vagy két hétre a suliból is.

Persze ilyenkor mi is kapunk belőle egy adagot, nekem is napok óta kapar a torkom, tüsszögök. Zéti remélem megússza.

Már nagyon tele a hócsukám ezekkel a szemét vírusokkal, repkednek itt ide-oda.....

Persze a suli jó gócpont nekik, fél napig összezárva 30 gyerek egy kis teremben, ott aztán tarolhatnak.

Valaki tüntesse már el ezt a hosszú telet, jöjjön a tavasz, a jó idő, pusztuljanak a vírusok!!!!!!

Adó 1%

Van egy nagyon lelkes kis állatvédő csapat itt Csömörön, amelynek hosszú évek óta én is tagja vagyok. Volt idő mikor aktívabban tevékenykedtem, de az utóbbi 2 évben a terhesség aztán a kiskukk születése miatt inkább csak a háttérben segítem a csapatot ezzel-azzal.

A civil szervezetek nem kapnak semmilyen állami támogatást, önerőből illetve főleg adományokból tartják el magukat.

Ez a kis csapat, a Csömöri állatvédő Szervezet már több, mint 10 éve működik a lányok munkájának, kitartásának köszönhetően. Rengeteg árva, kivert, megunt vagy elveszett kutyát helyeztek biztonságba, gondoskodtak róluk, kerestek nekik új családot, és teszik ezt most is a nehéz gazdasági helyzet ellenére is.

Arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassátok ezt a kis csapatot az adótok 1%-ának felajánlásával, mert megérdemlik, és náluk minden fillér valóban arra megy, amire az emberek szánják, a kutyákra. Erről kezeskedem. Köszönöm!

Alvás helyett videjóóóó

Tegnap a délelőtti alvás egy kicsit elhúzódott, fél 1-kor kelt Zéti, így a délutáni alvás időre úgy gondolta, hogy nem fáradt... egy órán keresztül próbáltam rávenni, hogy aludjon, nem jött össze.

Na akkor fiam, gondolkodjál..... betettem a járókába. A sittre, ahogy Száva mondaná.

Nem gondolkodott..... csuda jó kedve kerekedett. Igaz, hogy esett, kelt, borult a fáradtságtól, de nyoma sem volt rajta az alvásra való hajlandóságnak.

Így videóztunk egy kicsit, megmutatta, hogy milyen apró kunsztokat tud. Persze a telefonálás megint lemaradt, meg a "hogy szereted Samukát..." de majd pótolom.

Mivel elszórakoztunk ezzel egy darabig, gondoltam, 7-kor vacsi, fürcsi, aztán zsuppsz aludni, hátha egyszer 10 előtt ágyba kerül a gyerek.

Na persze, ahogy én kiterveltem... Apa hazajött, és az ő kezében 2 perc alatt apró gágágák kiséretében álomba ájult a gyerek, este 6-kor, nem tudtuk ébren tartani. Így megint az lett a vége, mint minden esténknek, fél 10-kor én hulla fáradtan próbálom a két eszeveszetten röhögő kölykömet csendre és alvásra inteni......

Eléééég!!

"Anya, elég.... mondom eléééég, nem kérek többet!
Nem igaz, hogy nem érti.......... "



Ez a kis videó múlt szombati reggelizésünkkor készült.... öö..asszem eleget evett a gyerek.....

Hóhelyzet

Évek óta nem esett ennyi hó, mint az idén.
Ez nagyon szupi, főleg, ha nem nekem kell havat lapátolni.

Havat azt tényleg nem lapátoltam, viszont pereceltem egy akkorát, hogy lukat ütöttem a járdába. Mert annyi eszem van, hogy papucsban indultam ki, hogy tejet vigyek az öreg macseknak, Carlosnak.

Teszek fel két szánkózós képet, még a legutóbbi havazáskor készültek, a mostaniról pedig egy videót, Zétivel az ablakból lestük a hóesést.

Éljen... éljen....

..... a kölesgolyó!

Apának már hetek óta mondogatom, hogy vegyen Zétinek, de sosem talált az Auchanban. Persze, mert ÉSZ nélkül járt bevásárolni.

Most elvitte magával az ESZET is, vagyis Szávát, és egyből megtalálódott a kölesgolyó.

Zétinél nagy sikere van, nagyon szereti.

Sétálunk...sétálunk...

Zétike berrreg

Száva téli verse

Hulló pelyhek

Hullanak a pelyhek, hullanak lefelé,
mert télen ez a szép.
Ha nem hullanának, nem télnek hívnák.
Mert tél idején ez a szép s ez a jó,
ha tél idején hull a hó.

Szülinap

"Ha elmúltál 40 éves, és egy reggel arra ébredsz, hogy nem fáj semmid, akkor biztos lehetsz benne, hogy meghaltál."

Ez nagy igazság, 5 napja már én is tudom :DD
Egy ideje minden reggel fejfájással ébredek. De legalább tuti, hogy élek.....cccc...

Fotó áradat

Kommentár nélkül......

Zoknizás

Zézike új sportot talált ki nekünk, a zoknizást. Eddig is le tudta venni a zokniját, csak nem csinált belőle sportot. Most azt űz... feladjuk rá... leveszi..megint feladjuk..megint leveszi.. és ez megy a végtelenségig. Ha rászólunk, hogy nem szabad, megsértődik és üvölt. Ha nem figyelünk, akkor sunyiban megint leveszi, és mint a győzelmi zászlót, úgy lebegteti felénk a zoknit, elegett vigyorral a kis képén. :) Meg kell zabálni olyan édes.

De asszem adok rá harisnyát holnap.. nem buli, hogy a nap nagy részét ezzel töltjük. Bár most rontsam el a buliját? Még meggondolom, mert azért mégis már, hogy néz ki egy kispasi harisnyában???

Küszöb

Sok szomorú bejegyzés került mostanában a blogba. Próbálok túllépni, átlépni ezt a küszöböt, és a vidámabb dolgok felé terelgetni a gondolataimat.

Nagyika nekrológja

Nagynénémtől kaptam ezt a levelet, közzéteszem......

"Ezt a kis versikét teljesen magáénak tekintette, benne van az egész élete. Sokáig a bibliájában tartotta, aztán a zsebében hordozta, a dialízisben odaadta a kezelőorvosának, hogy olvassa el.

Marika "

Köszönöm

Köszönöm az életem, a sok-sok csodát.
Elhordoztad a szívem tengernyi baját.
Köszönöm a napokat, oly sok ragyogót,
Fáradt pillanatokat, feléd mutatót.
Leborulva köszönöm a rosszat, a jót.

Ha könnyes volt a szemem, neked mondtam el,
Gyógyítottad a sebem, úgy viseltem el.
Újra kezdtem a lapot, nem volt rajta folt,
nem róttad fel a gonoszt, bűnbánat ha volt.
Leborulva köszönöm a rosszat, a jót.

Köszönöm az éveket, a megtartatást,
a türelmes szívedet, a simogatást.
Köszönöm az örömet, a sok-sok erőt,
a megáldott életet, kezedben levőt.
Leborulva köszönöm a múltat, s jövőt.

R.I.P.

Nagyika tegnap 13 óra előtt néhány perccel elment.

Remélem odaát angyalkák várják  a kapuban, és lesni fogják minden óhaját.

Neki már nem fáj semmi, megpihent.

Nekünk fáj, hogy soha többé nincs már.

Pihenj békében Nagyika.

Tán bánatom a felleg

És sóhajom a szél?

Ők messze délre keltek,

Ittmaradtam én.

Tán mosolyom a rózsa

És gyönyöröm a láng?

Hervadva, ellobogva

Néznek vissza rám.                        

Felhőn túl, szelek ágyán,

Hol örök rózsa nyit

És örök fény a párnánk,

Várnak valakit...

Juhász Gyula: Elmenőben

10 hónap

Zétike ma 10 hónapos. Hihetetlen, hiszen olyan, mintha csak nemrég született volna.

Már nem baba, kisgyerek. De mi csak babácskának hívjuk.  Jó ideje lépeget, igaz még nem stabilan, de azért ügyes, 1-1 métert szépen megtesz. Tapsol, táncizik,csetteg a nyelvével, integet, berreg a szájával, telefonál, fésülködik és még sok dologban utánoz minket. Mindenkit név szerint ismer a családban, megmutatja a fényképeken, ha kérdezzük.

Száváért totálisan odavan, akkorákat viháncolnak együtt, hogy öröm nézni. Ragyog a szeme és fülig ér a szája, ha reggel meglátja Szávát. Annyira jó látni, hogy imádják egymást.

Az akaratát is érvényre tudja már juttatni. Ha valami nem úgy van, ahogy ő szeretné, hatalmas hisztit tud vágni, főleg, ha nem engedünk neki dolgokat. Hátradobja magát, rúg, harap, megtépi a hajunkat. Egyenlőre ez vicces, bár mikor jól arccsonton fejeli az embert, az azért nem annyira.

Amúgy egy tündérbogár. Igaz mostanában a fenekembe tapadós verziót adja elő, csak velem, velünk akar mindent csinálni, de ez betudható egyenlőre a szeparációs szorongásnak.. azt hiszem...

Már benne van a játékokban, együttműködik szépen, kérésre a tenyerünkbe teszi a dolgokat.

Nagyon édes, ahogy babanyelven halandzsázik, sokszor olyan, mint egy kiscica, ahogy nyávog.

Már egész jól eszik, ha éhes akkor hammammamm kiabálással juttatja tudtunkra. Velünk szokott reggelizni, örömmel megkóstol mindent amit mi eszünk, a kis falatkákat már ügyesen megrágja. 8 foga van, és folyamatosan készülődik a többi, rág mint a veszedelem egyfolytában. Meg harap. Az orromat, államat előszeretettel, és ezt tök viccesnek is gondolja, hatalmasakat kacag közben, miközben én visítok.

A napirendünk is egész szépen kialakult, bár most az ünnepek alatt, hogy mindenki itthon volt, kicsit borult.

Ha suli van, akkor fél 7- 7 körül kelünk. Száva és apa negyed 8 után elindul, mi kicsit ejtőzünk, reggelizünk, aztán általában 10-11 körül alvás van. 1 óra körül ebéd, délután 3-4 körül megint alszik egyet, 7-8 között vacsora, aztán fürcsi, és általában fél 10-10 körül alszik el. Persze napközben még van tízórai, uzsi, jópár cicizés, de ezeket most nem részletezem. Az éjszakáink is éjjeli rend szerint működnek, sajnos sok-sok ébredéssel, és velem alvással. Majd idővel rendeződik, bízom benne, Száva is ilyen rossz alvó volt.

Nagyjából ennyi amit most gyorsan össze tudtam szedni a  10 hónapos minimanónkról.

Nagy és erős fiúcska, 75 centi és 10,7 kg. Igazi kis macsó pasi. Imádom.

:(

Az új év első bejegyzése sajnos nem vidám, pedig másképp szerettem volna....

Nagyika két napja haldoklik. Lebeg a két világ határán és nem tud átlépni.... Ha van túlvilág, már biztosan várják Őt, az anyu, apu, a testvérei, szülei.... A műtét után már kezdte magát szépen összeszedni, de 31.-én éjjel történhetett valami agyi dolog nála, nem tudják pontosan, hogy mi..... azóta tart..... :(((((

Karácsonyi (anti)hangulat

Ez a karácsony most valahogy más..... Idén semmi karácsonyi hangulatom nincs, pedig igazából boldognak kellene lennem, hiszen Zétivel ez az első közös karácsonyunk, tavaly ilyenkor még csak pocaklakó volt, most pedig már rácsodálkozik a karácsonyfára. Ez a legjobb az egészben idén, hogy már négyen vagyunk.

Eddig minden évben elmentünk hármasban a Vörösmarty téri karácsonyi vásárra, valahogy ez volt az előkarácsonyi hangulathozó. Idén is olyan jó lett volna menni, de csak Apa ment Szávával és Mamával, mi meg Zétivel itthon kuksoltunk.Ez a szemét H1N1 az oka ennek is. Zéti november elején kruppos lett, így veszélyesek rá a felsőlégúti vírusok, influenza. A doktornéninkkel sokat beszélgettünk erről, azt mondta ne vigyük Őt emberek közé, ne talákozzon oltatlan emberekkel, így próbáljuk megóvni a betegségektől.

Így le vagyunk tiltva sok mindenkiről, rokonokról, barátokról, csavargásokról. Ez nagyon rossz, elszomorít, hogy ennyire be vagyunk korlátozva, de érte meg kell tenni, belehalnék, ha valami komolyabb baja lenne, mert nem vigyázunk rá eléggé. Olyan kicsi ártatlan, védtelen emberke...

Az egész karácsonnyal valahogy 2-3 napos elmaradásban vagyok, csúszok mindennel. Nem lett kész időre a takarítás, a tervezett menű, a sütik sem.... De ez a legkevesebb... ami a legeslegrosszabb, hogy Nagyika a kórházban tölti a karácsonyt. Levágták a lábát, a másikat is.. Nincs jól, nagyon nincs. Nemsokára 90 éves, magas a vérnyomása, cukorbeteg, hetente háromszor vesedialízisre jár, pár hete pacemakert ültettek be neki, és most már mindkét lábát elvesztette. Tudom, hogy csodák nincsenek és nemsokára elmegy... de addig is miért kell ennyi mindenen keresztülmennie? Olyan jó ember, senkit nem bántott soha, hihetetlen erős hite van Istenben, és mindig az volt a kívánsága, hogy békében, nyugalomban elaludjon. Miért nem adatott ez meg neki? Miért kell ennyit szenvednie, ennyi fájdalmat elviselnie, ennyi tortúrán átmennie?

Csak kattognak a fejemben a miértek, de tudom, hogy soha nem fogok rájuk választ kapni. Szörnyű ezt az elmúlást megélni, végiggondolni. Annyira fáj..... Sokat emleget minket, főleg a kicsit, olyan régen nem látta. Kedden volt itt a doktornéni, mert Szávának visszajött a vírus a torkába. Kérdeztem őt... csóválta a fejét, Zétit ne vigyük, bármit elkaphat... én pedig piszok gyáva vagyok....

Az igazat megvallva, önző is vagyok. Nem akarok szenvedni, nem akarok idegeskedni, nem akarok bőgni, annyit sírtam már életemben, most is sírva írok... Nem akarom látni a Nagyit ágyban, párnák közt, levágott lábakkal, vegetálva. Nem akarom, hogy ez a kép maradjon meg róla fejemben amíg csak élek. Pedig így lenne.. (most itt leírtam, hogy az apuról és anyuról milyen utolsó képek vannak a fejemben, de kitöröltem, nem akarom ennyire borzolni az idegeiteket) Azt szeretném, ha Nagyiról az a képem lenne, hogy nevetős, vidám , mint régen volt. Kedden, a műtét előtti napon beszéltem vele, olyan nyugodt és békés volt, úgy éreztem béke van a lelkében és ettől megnyugodtam. Mára ez a nyugalmam ellszállt, és csak a fájdalom van bennem.... A temetőbe se mentem ki az anyu és apu sírjához... Eddig minden évben voltunk, most képtelen voltam.... ez is csak a múltra, az elmúlásra a fájdalomra emlékeztet....

Idén várom, hogy vége legyen a karácsonynak, várom, hogy vége legyen ennek az évnek. Várom, hogy gyógyuljanak a sebek, várom, hogy jöjjön a tavasz, a szép idő, várom, hogy minden szebb legyen, jobb legyen ..... és élvezni szeretném a családomat, a gyerekeimet, az életemet, minden bajt, bút, bánatot hátrahagyva. Annyira szeretném......

Békés, Boldog, Szép Karácsonyt kívánunk!!!!

A semmi...

Tudtátok, hogy a semmi is valami? Napok óta nem írtam semmit, mert semmihez nincs hangulatom, semmire nincs időm, semmi értelmes nem jut az eszembe, semmi jó kedvem... és soralhatnám a semmiket....

Egyszóval most semmire nem mennétek velem, így inkább nem is folytatom.

Remélem hamarosan kilábalok ebből a semmire nem jó állapotból és akkor jövök ... valamivel.

PS: ... mekkora hülyeség a semmiről postot írni... ez is csak tőlem telik ki... :S

Fáradtság....

Azt hallottam, hogy végeztek olyan kísérleteket, hogy az embereket nem hagyták aludni, állandóan felébresztették őket. Egy idő után jelentkeztek rajtuk az elmebetegség tünetei.

Azt hiszem én kiváló tesztalany lennék.

Jelen pillanatban ölni tudnék 2 óra egybefüggő, nyugodt alvásért.....

Tudom, hogy ez csak átmeneti, és lesz majd jobb. De én most vagyok fáradt, nagyon nagyon fáradt.......

Kommentár nélkül

    Teltház van az Illatos úton! Volt már ilyen, de most hetek óta – az állatvédő szervezetek minden erőfeszítése ellenére – folyamatosan teltház van. A Telep feladata Budapest közterületeiről begyűjteni a kóbor kutyákat, és átvenni a lakosság megunt kutyáit. 94 férőhelyen kellene megoldani az ebek elhelyezését, ha nincs szabad kennel, akkor a régen bent lévő kutyák altatásával kell helyet teremteni.

Először a betegek, viselkedés zavaros kutyák halnak meg, utána az öregek, aztán a félősek, csúnyák, akik semmit nem vétettek, jó kutyák, szeretnék, szolgálnák a gazdájukat, ha lenne rá egy esélyük.

Nem szeretnénk senkit arra buzdítani, hogy felelőtlenül rohanjon kutyát örökbe fogadni, de ha kutyát szeretnél, akkor először az Illatos úton nézz körül! Ha a környezetedben valaki örökbefogadáson gondolkodik, irányítsd az Illatos útra!

Kísérd figyelemmel a bekerülő kutyákat a www.illatosut.hu oldalon, hátha sikerül hazajuttatnod a szomszédod elkóborolt ebét, vagy megtalálod álmaid kutyáját!

Vigyázz a saját kutyádra, hogy ne szaporítsa a befogott ebek számát!

 Készülj fel arra, hogy ha a petárda szezonban rémülten rohangáló kutyát találsz, azt el tudd helyezni, amíg megtalálod a gazdáját, mert az Illatos úton nem lesz hely! Évek óta nem fordult elő, hogy ilyen teltházzal induljanak neki a petárda szezonnak.

Ha valaki karácsonyra felelőtlenül meglepetés kiskutyát akar ajándékozni, azt beszéld le róla, mert abból a kölyökből is megmentendő kutya lesz az ünnepek után!

Küld tovább ezt a levelet, tedd fel a weblapodra, hogy sokakhoz eljusson!

Nem csak az Illatos úton van teltház, a vidéki gyepmesteri telepeken és az állatvédő szervezeteknél a helyzet ugyan ilyen rossz.

Lelenc Kutyamentő Egyesület

www.lelenc.hu  

A manó

Álommanó már megint elkerült minket az éjjel.

Este 9 kor elaludt Zézi, az első menetrend szerinti kelés megvolt. A második éjfél előtti most kimaradt, kezdtem örülni. Kár volt, fél 1-kor kelt. Ücsörgött az ágyban. Kivettem, lefeküdtünk, szopizott, de a szokásával ellentétben nem tudott visszaaludni. Egy órán keresztül vártuk az álommanót, de nem akart jönni. Pedig szegény baba mindent megtett a cél érdekében, próbált aludni, de nem ment. Dőlt jobbra, dőlt balra, dőlt előre, dőlt hátra..... Egy órás küzdelem, simogatás, dúdolgatás, tavaszi szél vizet áraszt után végre elaludt.

Fél 5-kor detto... ugyanez pepitában. Megint egy óra.... 

Aztán  7 előtt sajnos kelni kellett, Száva ment suliba. Megint kezdődnek a nem szeretem ébredős reggelek. Itthon volt másfél hétig, beteg volt, de olyan jó volt, hogy reggel szundizhatunk, nem kell felkelni. De hát ez van, a suli az suli.

Most Zézi eljátszik beszélgetve, 9 körül elaltatom, gondolom nagyon álmos lesz szegényke ez után az éjjel után. Én az vagyok, nagyon.

Szörnyek

Egy átlagos háztartás tele van a babák szemében rémisztő dolgokkal. Itt van először is a porszívószörny. Talán ő a legfélelmetesebb az összes közül. Jön, zúg, bemászik mindenhová, egy baba mit tehet ilyenkor? Rémült odításba kezd, hogy mentse meg őt anyája... Itt jön a probléma. Próbáltatok már babával a kézben porszívózni? Na ugye... Szóval ilyenkor jön anya, megmenti a babát a porszívószörnytől, aki elhallgat... és a porcicák virgonckodnak tovább.

A másik nagyon félelmetes lény a hajszárítószörny. Zétike ma este összetalálkozott vele a  fürdőszobában, amint Szávát éppen készült megharapni. Mármint a szörny. A jótestvér meg sikítva, ordítva próbálkozik elüldözni a szörnyet, hogy megmentse a nővérét......

Vannak még különböző szörnyek , mint pl. a turmixszörny és a robotgépszörny. Ezek hallatán a baba a szokásos ordítós elüldözési módszerhez folyamodik, ez mindig beválik szörnyüldözésre.

Hiába no, nehéz a babák élete.

Ízek

Zétike végre kezdi felfedezni az ízek világát. Szívesen belekóstol mindenbe amit mi eszünk. Persze korlátozott még, hogy mit kaphat, de nálunk ez óriási előrelépés, hogy nyitja a száját és mosolyogva nyalogatja a szájához tett falatokat. Nagyon sokat küszködtünk az evéssel míg idáig eljutottunk, nem szívesen emlékszem vissza rá, főleg a kórházban töltött két napra, mikor semmit nem volt hajlandó elfogadni........

Ma mandarint evett. Élvezettel cuppogta el a szájába tett apró falatkákat.

Este az én pizzámra is rávetette magát, de abból nem kapott . :))))

Humor

Ezt a viccet egy kedves babástársamtól "loptam". Nagyon tetszik, talán azért, mert híven tükrözi az én idei karácsonyi hangulatomat :))

A Mikulás karácsony előtt észrevette, hogy a 4 manósegédje megbetegedett.

De a segédmanók nem tudtak olyan gyorsan csomagolni, mint az igazi manók.

A sok baj közepette Mikulásné bejelentette, hogy az édesanyja velük fogja tölteni a Karácsonyt.

Szegény meggyötört Mikulás ennek hallatán kiment a rénszarvas szánhoz, de szomorúan vette tudomásul, hogy az 5 rénszarvasból 3 vemhes, 2 meg ismeretlen helyre távozott a kerítésen átugorva.

Ezek után a teljesen összetört Mikulás bement a házába, hogy igyon egy kis pálinkát, de azt látta, hogy a segédmanók már mindet megitták.

Erre olyan mérges lett, hogy a kezében tartott poharat összetörte. Mikor össze akarta söpörni a szilánkokat, rájött, hogy az egerek régen megették a seprűt.

Ekkor csöngettek, és a lelkileg meggyötört Mikulás ajtót nyitott.

Az ajtóban egy angyalka állt, kezében karácsonyfával.

Az angyalka így szólt:

-Hát nem csodálatos a mai nap?

Így alakult ki az a szokás, hogy a karácsonyfa csúcsára angyalkát húznak....