Nagyika tegnap 13 óra előtt néhány perccel elment.Remélem odaát angyalkák várják a kapuban, és lesni fogják minden óhaját.
Neki már nem fáj semmi, megpihent.
Nekünk fáj, hogy soha többé nincs már.
Pihenj békében Nagyika.
Tán bánatom a felleg
És sóhajom a szél?
Ők messze délre keltek,
Ittmaradtam én.
Tán mosolyom a rózsa
És gyönyöröm a láng?
Hervadva, ellobogva
Néznek vissza rám.
Felhőn túl, szelek ágyán,
Hol örök rózsa nyit
És örök fény a párnánk,
Várnak valakit...
Juhász Gyula: Elmenőben
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése